VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


VAJDA Sámuel
( Jánosháza, 1718. február 18. - Szombathely, 1795. szeptember 29. )

bencés szerzetes, apát.

1735-ben lépett a Szent Benedek-rendbe. 1742-ben, Nagyszombatban hittudományi doktorátust szerzett. Tanár a Pannonhalmi Hittudományi Főiskolán, majd 1757-től a Dömölki Apátság kormányzója. 1760 után tihanyi apát. II. József rendelete értelmében, 1787-ben a tihanyi bencés rend tagjai is szétszéledtek. Az apát Szombathelyre költözött, ahol rokonai körében élt és munkatársaival állandó levelezést folytatott. Aszófőn és Zamárdiban új plébániát alapított. Befejezték az apátsági templombelső átépítését és azt a veszprémi püspök 1778-ban felszentelte. A balatonfüredi savanyúvízforrásnál emeletes fogadót és vendéglőt építtetett. Ekkor vált Füred országosan ismert üdülőhellyé.
  M.: A mi urunk Jesus Kristusnak élete. 1–2. köt. Pozsony, 1772–774. – Lojola Szent Ignátznak Jesus társasága alkotójának dicsérete...Győr, 1753. – Szűz Szent Margit asszonynak...régi magyarsággal íratott élete. Buda, 1782.– A megditsőült szenteknek jelesül pedig Boldog Szűz Máriának...Vp., 1792.
  I.: JALSOVITS Alfréd: A tihanyi apátság története. Pécs, 1889. – PSzBRT., 11. – SZABÓ Flórián: Eleven festékkel kiábrázolt Jézus élete. ~ tihanyi apát. = Víg., 1954. 3. sz. – LUKÁCSI Márk: ~ élete és irodalmi munkássága. Pannonhalma, 1997. – MKtL XIV. köt. – Szinnyei. XIV. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt.